Kereső
A SOSZról
Szervezeti felépítés
Pályázatok
Ki olvas minket?
Jelenleg 41 látogatónk van.Nincs idő!
A SOSZ sajtóközleményben reagált a sport szakállamtitkárságtól származó tájékoztatásra, miszerint a sportegyesületek részére megállapított működési támogatásokat már a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogja átutalni. De a tájékoztatóban az is szerepel: „Az új struktúra és rendszer kialakulásához vezető átmeneti időszak hossza jelen pillanatban előre nem látható”. A SOSZ „Nincs idő!” címet viselő közleményét Máj Jánosné Forisek Erzsébet, a szövetség kommunikációs alelnöke jegyzi. Azt, teljes terjedelmében, alább tesszük közzé.
(…pedig az elmúlt két évtized vérveszteségeit is szinte lehetetlen pótolni”)
A magyar sporttársadalom minden érintett rétege megkapta a tájékoztatást a búcsúzó sport szakállamtitkárságtól, hogy „az Önkormányzati Minisztérium 2010. május 31-i hatállyal megszűnt, a sportügyek felügyelete a továbbiakban a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz (továbbiakban: NEFMI) kerül át.” Ezt természetesen mindenki tudomásul vette. Azt pedig ráadásul még elégedetten is, miszerint – hogy idézzem a SOSZ-nak címzett üzenet szövegét: – „A NEFMI megalakulását követően az első feladatai közé sorolja, hogy az egyesületek minél hamarabb hozzájuthassanak támogatásukhoz.”
De mint kiderült, csak szándék van, határidő nincs: „Az új struktúra és rendszer kialakulásához vezető átmeneti időszak hossza jelen pillanatban előre nem látható.”
Mi, a magyar sportegyesületek érdekeit képviselő szövetség tagjai, az ügyet féltő aggodalommal mondjuk ki, hogy – bizony – nincs idő!
Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a pekingi olimpia után több fórumon kijelentette: „A magyar sport jövője az egyesületek kezében van.” De ha az egyesületek nem kapják meg mielőbb a nekik jóváhagyott működési támogatást, azzal már a magyar sport jelene is megkérdőjeleződik.
Nincs idő, mert ha az utolsó szalmaszálban sem tudunk megkapaszkodni, akkor egyesületek tucatjai, szakosztályok százai húzhatják le a rolót, pedig az elmúlt két évtized vérveszteségeit is szinte lehetetlen pótolni. A legsajnálatosabb következmény az lehet, hogy a sportolásra még mindig kapható fiatalok tízezrei veszítik el az életet adó mozgáshoz való kapcsolatukat.
Csak egyetlen részterületet szeretnénk kiemelni. A mai sport egyik legnagyobb tehertétele az a költség, amelyet a sportoló fiatalok utaztatása jelent a soron következő mérkőzésre, versenyre. Van egy régi igazság, miszerint „gyerekre nem mozdul szponzor”, mert egy 12-16 éves tehetség támogatásáért sehol a világon nem versengenek nagy cégek. Az ő tehetségük gondozása mindenütt állami feladat. Ha tehát az állam késlekedik a támogatások kifizetésével, igen rövid idő alatt összeomolhat a teljes magyar utánpótlás-versenyrendszer.
Nem szeretnénk rémképeket festeni. Bizalommal várjuk a lehető leggyorsabb megoldást.
Máj Jánosné Forisek Erzsébet
kommunikációs alelnök
Sportegyesületek Országos Szövetsége


