Utánpótlás-konferencia Egerben

Az egri Eszterházy Károly Főiskola dísztermében neves előadók, olimpiai bajnokok, a hazai utánpótlásképzés jeles szakemberei adták egymás kezébe a mikrofont. Négy órán át sokféle szemszögből közelítették meg az előadók a magyar élsport kérdéskörét.
Az utánpótlás-nevelésben jól működnek a központi programok, lefedik az olimpiai sportágakat.
Heves megye is részesül a támogatásokból. Egerben a Városi Sportiskola, mint
egyesületi rendszerű intézmény kilenc sportágban példamutatóan működik. Habis László polgármester el is mondta: „Büszkék vagyunk a sportiskolánkra, az egri diák és felnőtt sportolók kiváló eredményeire. Egerben a létesítményeket is a sportiskolára bíztuk, és ezt a feladatot is jól megoldják.”
A résztvevőket dr. Hauser Zoltán az Eszterházy Károly Főiskola rektora is köszöntötte: „A testnevelő tanárok képzésben már beindítottuk a mesterképzést – mondta egyebek között. – Büszkék vagyunk arra, hogy a gyakorló általános iskolánk ezerötszáz tanulója jó eredményeket ért el a sportban és az országos rangsorban az első tízben van. Főiskolánkon két sportággal kiemelten foglalkozunk. A férfi kosárlabda és a vízilabda az NB I/B-ben szerepel. Híve vagyok annak a gondolatnak, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak legyen az élsportban képviselőjük.”
És most következzen néhány gondolat az előadásokból, hozzászólásokból…
Kovács Tamás, a MOB sportigazgatója: „Ha Egerbe jövök, mindig jó szívvel emlékezem a nagyszerű vívóedzőre, Csányi Barnára.” Aggasztó a mai sport helyzete. Csökken a népesség, 1958 hoz képest 1.2 millióval vagyunk kevesebben. A nők 81, a férfiak 66 százaléka soha nem sportol. A lakosság 45 százaléka mozgásszervi betegségben szenved. A sport, a mozgás a legolcsóbb gyógyszer. A különféle utánpótlás-nevelő programok jó hatással vannak az eredményekre. Olimpiai sportágakban 2005-ben 118, 2009-ben már 165 érmet szereztünk utánpótlás vb-n, Eb-n. Az utánpótlásban is a tradicionális magyar sportágakban jönnek a sikerek. A magyar sportot leginkább sújtó gondok közül Kovács Tamás kiemelte az alulfinanszírozottságot, az egyesületek leépülését, a lepusztult létesítményeket, edzők külföldre távozását, a belső megosztottságot, a többcsatornás finanszírozást, az áttekinthetetlen elosztást. Megoldási javaslatok: 1. Nem kell az államnak 76 sportágat támogatnia. 2. Legyen egy állami köztestület, a vezetője legyen a kormánykabinet tagja. 3. Az eddigi szervek (MOB, NSSZ) alakuljanak át civilszervezetté. 4. A sikersportágaink kapjanak önálló sportlétesítményeket. Reformra van szükség, mielőbb. 2009-ben a magyar sport a világversenyeken messze jobb eredményeket ért el, mint a pekingi olimpián. évben jobbak voltak az eredmények a világszinten mint a pekingiek. Van tehát még erő a magyar sportban.
Farkas Tibor, az Önkormányzati Minisztérium vezető főtanácsosa: Heves megyében rendezett a sport jogi háttere. A megyei önkormányzatnak megfelelő sportrendelete van. Eger városában a sportkoncepció jó alapot kínál a sikeres sportéletre. Hevesen is elkészült a sportkoncepció, a többi városban rendeletekkel szabályozzák a sportot. A Sport XXI. program országosan 90-100 ezer, Héraklész program 1400 tehetséges sportolót hoz a rendszerbe. A sportiskolai rendszerek kétféle módon működnek, közoktatási és egyesületi formában. Gyöngyösön és Egerben is mindkét módszer megtalálható. Eger eredményes a versenysportban, a pekingi olimpián aranyérmes sportolói is voltak.
Néhány fontos adat Lehmann Lászlótól, a NUSI utánpótlás-igazgatóságának sportiskolai programvezetőjétől: „A közoktatási típusú sportiskolákban 32 sportágban van már kidolgozott kerettanterv. Az országban 68 ilyen intézmény létezik, ebből 56 kap támogatást a NUSI-tól. A támogatási összeg 30 ezer forint/év/diák.” Az egyesületi típusú intézmények száma 18; Egerben is ez a forma működik, és az EVSI 2009-ben hárommillió forintot, míg a Kemény Ferenc Általános Iskola 4.7 millió forintot kapott a NUSI-tól.
Pigniczki Dorottya, a NUSI Sport XXI.-program vezetője: „A program 14 éves korig ad támogatást, 55-65 ezer fiatal a részese.” Heves megye két év alatt 35.5 millió forintot kapott, ebből Eger 15 milliót. A korosztályos válogatottak számára is nyújtunk támogatást ebből itt birkózók, atléták, vízilabdázók részesültek.
Martinek János olimpiai bajnok öttusázó, a Magyar Diáksport Szövetség alelnöke: „Felmenő rendszerben versenyeztetjük a diákokat 13 alap-, valamint további 31 sportágban. Sajnos, az utóbbi években óriási a visszaesés. A 2003/2004-es tanévben 296 ezren, a 2008/2009-es tanévben már csak 196 ezren vettek részt a versenyeinken. Az élsportban sem állunk jól. Amikor öttusáztam, hatvan indulója volt az országos bajnokságnak, most öt felnőtt férfiöttusázó van az országban.”
Gulyás István, a szabadfogású birkózóválogatott szakágvezetője: „Sikeres a NUSI támogatásával működő Mr. Tus-programunk. Az utánpótlásban általában nem rózsás a helyzet: a mai gyerek a saját sportolása helyett sportoltat, számítógépen játszik. Lassan a szülőtől kell engedélyt kérni, hogy levetkőzzön a tesiórán. Az edzőképzésünk jó, de nincs edzői állás. A birkózásban is rengeteg a versenyző a gyerekkorban, de a felnőtt korhoz közeledve fogynak. Állami támogatás kellene, ami megtartja a fiatalokat. Jó példákat láttam az azerieknél, oroszoknál, amerikaiaknál, németeknél. Megbecsülik a sikeres sportolóikat. Ki ismeri ma Sike Andrást, Kiss Balázst? A médiába csak akkor kerülhetnek be, ha ittasan vezetnek, de meglehet: Kiss Balázsnak jogsija sincs, csak világbajnoki aranyérme.
Dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója az Eszterházy Károly Főiskola sportszakember-képzésének széles választékát és annak változatos palettáját mutatta be a konferencia résztvevőinek.
Dr. Gombocz János, SOTE Sporttudományi Kar: „A pedagógia fontos kérdés, edzőnek óriási a felelőssége a tehetségek nevelésében. A sportban a követelményelvet kell szakszerűen alkalmazni.”
Juhász Imre (EKF) az utánpótláskorú sportolók túledzésének élettani hatásait elemezte. Az edzők felelőssége a fiatalok megfelelő terhelése és a túledzés tüneteinek felismerése.
Zárszóként Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója további tájékoztatást adott:
- A szellem erősítése mellett a sportiskola kilenc szakosztálya sportnapot is szervezett a mai napra, hogy népszerűsítse a városban a sportot, és újabb híveket toborozzon. Az egri sportiskola a pedagógiára épít. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a közoktatási intézményekkel. Egymásra épül a tevékenységünk. Élvezhetjük a város vezetőinek és a közgyűlésnek a támogatását. Szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Eszterházy Főiskola is partner a céljaink elérésében. De nem szabad megállni, meg kell szólítani a szülőket, a családokat, a támogatókat. Tudni kell „eladni” a sportiskolát. Ha kell, jótékonysági esttel, amelynek a bevétele ötszázezer forint volt a szakosztályaink javára.