A bajnokcsapat új stadionja

2010. május 24. hétfő, 23:12 - Sz. I. Forrás: Pető Vince (haon.hu)

A DVSC-TEVA az idén is megnyerte az NB I-es labdarúgó-bajnokságot, a Soproni Ligát. Az utolsó fordulóban kikapott ugyan Kecskeméten, de a rivális Videoton is alulmaradt a Győri ETO impozáns stadionjában. Mikor lesz hasonló létesítménye Debrecennek is? Sürget az idő az újabb nemzetközi kupaszereplés miatt. Igaz, egyelőre még az a kérdés: hol legyen az a stadion? A haon.hu ennek kapcsán közli Pető Vince írását, aki a nemcsak magáról a pályáról elmélkedik, hanem a környezetéről is, valamint kulturális és üzleti szempontokat is mérlegel.

A bajnokcsapat új stadionja

A Nagyerdő mellett szól, hogy a stadionhoz kapcsolódó egyéb beruházásokra szinte nem is kell költeni. A parkolók szinte készen állnak a Főnix csarnok mellett, az Oláh Gábor utcában, a Klinika környékén, a Nagyerdei körúton. A kulturált fogadtatáshoz megvannak a vendéglők, továbbá helyek és a programok a szabadidő eltöltéséhez.
Üzleti szempontból nézve megtartanák a kihasználtságukat a jelenlegi kereskedelmi és vendéglátó egységek, mivel a közelben lévő egyetemi negyed, a Gyógyfürdő, az Állatkert, a Vidámpark, a virágkarneváli felvonulás végállomása színvonalas helyszín lenne az elkövetkezendő évtizedekben is. De egyéb rendezvényekre is alkalmas volna a stadion. Közlekedésszervezési szempontból több alternatíva áll rendelkezésre.
Ha a Gázvezeték utca mellett döntenek, ott a teljes kiszolgáló infrastruktúrát meg kell építeni. A kereskedelmi és vendéglátó egységek az időszakos kihasználtságuk miatt nem működtethetők rentábilisan. A zavartalan közlekedés beruházásokat igényel, és az időszakos jelleg miatt nagyobb erők mozgósítását igényli a tömegközlekedéstől. Szinte csak az autóbusz jöhetne szóba.
A stadion férőhelyeinek száma 20-22 ezer lenne, mivel több évtizedre előre tekintve kell tervezni. Egy évszázada már 10-20 ezer fős stadiont építettek elődeink, amikor a város lakosainak száma százezer körül mozgott. Én még szurkoltam a Lokinak 25-29 ezer társammal együtt.
A létesítendő stadion a 21. századhoz méltóan, beton tartópilléreken állna, nem földbe süllyesztenék, és a nézőtér alatt többféle kereskedelmi és vendéglátó egység kapna helyet. Folyamatos működésükkel a gazdaságos üzemeltetés biztosítható lenne, mivel a fürdőrekonstrukcióval megszűnő szórakozó helyekről, és a lepukkadt Új Vigadóból kiszoruló fiataloknak csak pár méterrel kellene arrébb sétálniuk, ha kikapcsolódást keresnek.
A stadion küzdőtere alá lefektetendő fűtéscsővel, a fürdő „hulladék meleg vízének” felhasználásával a pálya egész évben jó minőségű gyepszőnyeggel bírna, kevesebb üzemeltetési költség mellett.
Vajon a földbe süllyesztés nem lenne jó megoldás? A jelenlegi pálya küzdőtere a Pallagi út és a stadion közötti részen 2-3,5 méterrel alacsonyabban van, mint az eredeti terepszint. Ennek megfelelően a végleges álláspont kialakítása előtt geodéziai, hidrológiai, ökológiai szakemberekkel, illetve a környezetvédőkkel egyeztetett előtanulmányra van szükség. A mostani tervezetet figyelve, földtöltés esetén visszamennénk a 20. század elejére, kerítéssel kellene körülvenni a stadiont, míg a föld rézsű nyírása, karbantartása jelentős költséget jelentene. Nagyobb helyet foglalna el a stadion, és egyéb hasznosítása nem jöhetne szóba.
Megnézve a hazánk labdarúgását meghatározó városokat, az összlakosság 11-14 százaléka részére épülnek, szépülnek a rekonstrukció során a stadionok, vasbeton szerkezettel, előtérbe helyezve a többcélú, költséghatékonyabb kihasználást. Győrben például a későbbi bővítés műszaki feltételeit is megteremtették.
Egy teljesen új nagyerdei stadion beruházási költsége többe kerülne most, de hamarabb megtérülne, és utólag nem kellene költeni rá. Üzemeltetése kevesebbe kerülne. A több irányú hasznosítás lehetőségét is biztosítva, mindenképpen jobb megoldás lenne a gazdasági szereplők és a város számára is.