Eltörölték a doppingszabályt

2011. október 6. (Megjegyzés: az információ – technikai okok miatt – csak később kerülhetett fel honlapunkra.)
Az előzetes terveknek megfelelően ma 11 órakor jelentette be döntését Lausanne-ban a CAS (Court of Arbitration for Sport). Mint ismeretes, az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) április végén fordult közösen a CAS-hoz a szabályozással kapcsolatban, melynek értelmében azok a sportolók, akik fél évnél hosszabb eltiltást kaptak doppingvétség miatt, kénytelenek kihagyni a következő ötkarikás játékokat. Indoklásában a CAS leszögezte: a szabály „érvénytelen és alkalmazhatatlan”, mivel kétszer büntet, és nincs összhangban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) irányelveivel. Christophe de Kepper, a NOB főigazgatója még áprilisban jelezte: a NOB tartja majd magát a CAS határozatához.
A kedvező döntés magyar sportdiplomáciai siker is. A birkózószövetség a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatójával, Nagy Zsigmonddal együtt – a Nemzetközi Birkózószövetség egyetértő támogatásával – már októberben beadványt szerkesztett a NOB-nak, amelyben kifogásolták a szabályt, hiányolták annak kellő megalapozottságát, illetve a kihirdetésének módját. A MOB áprilisban csatlakozott az amerikaihoz, amely a Sportbíróság elé vitte több ország közös ügyét.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabálya úgy szólt, a doppingvétség miatt a fél évnél hosszabb büntetést kapott sportolók nem indulhatnak az eltiltásuk lejárta utáni olimpián. Tehát hiába versenyezhet valaki hivatalosan az adott sportágában, mert mondjuk idén májusban letelt a büntetése, nem lehetett volna ott Londonban, hiába nyer akár világbajnokságot is, vagy szerezne olimpiai kvótát. Legkorábban csak a 2016-os olimpiára lett volna nevezhető. A szabályzás magyar sportolókat is érintett, Kiss Balázs birkózó-világbajnokunkat és Szepesi Nikolett úszónkat.
A bírálatok szerint, és erre hivatkoztak a nemzetközi Sportbíróság előtt is: a NOB duplán bünteti a sportolókat. Az olimpiai bizottság nem érvelt, egyszerűen úgy gondolta, joga van eldönteni, hogy milyen feltételekkel nevezhető valaki az olimpiára.
Mindezt visszaigazolta a CAS döntése: érvénytelennek és alkalmazhatatlannak nevezte a szabályt, mivel kétszer büntet, és nincs összhangban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) irányelveivel.
Tiszeker Ágnes, a Magyar Anitdopping Csoport (MACS) vezetője szerint a hathónapos szabály sokféle kérdést felvetett, ezért is voltak gondok az alkalmazhatóságával. Azt elfogadja, hogy a NOB a tiszta sport jegyében, a doppinggal megbukott sportolókat távol akarta tartani az olimpiától, de azt már furcsállja, hogy ez az elv csak az eltiltás lejárta utáni következő olimpiára vonatkozott, míg a többin már minden akadály nélkül részt vehet a korábban eltiltott.
A MACS vezetője azt is érdekesnek találta, hogy hat hónapnál húzták meg a határt. A kisebb vétségekért általában három hónap és egy év közötti eltiltásokat szabnak ki, gyakran egészen eltérő okokból, és ezért Tiszeker szerint a vétkes sportolókat nehéz egyértelműen elítélni vagy felmenteni. Míg egy anabolikus szteroiddal megbukott sportoló esetében elfogadhatónak tartja az olimpiáról való eltiltást, a nem sportteljesítménnyel kapcsolatos doppinvétségek esetén szerinte is erős lenne ez a büntetés. Több sportoló bukott már meg például kannabisszal, és bár doppinglistás a hatóanyag, szinte sohasem teljesítményfokozás miatt juttatják a szervezetbe. Az etikai vétség kétségtelen, de túlzás lett volna emiatt esélyt sem adni nekik az olimpián.
Még ennél is érdekesebb azoknak a sportolóknak a helyzete, akiknél semmilyen doppingszert nem mutattak ki, csupán szabályt sértettek azzal, hogy nem voltak az általuk előre megjelölt helyen, nem találták a doppingellenőrök. Vagy nem jelezték időben a visszatérésüket, mint Szepesi Nikolett, Európa-bajnoki bronzérmes hátúszónk. Kiss Balázs aromatáz-inhibitorral bukott meg egy versenyen kívüli ellenőrzés során. A birkózó elismerte, hogy hibázott: tudtán kívül, táplálék-kiegészítővel vitte be a szervezetébe a doppingszert. Ezt a fegyelmi testület is méltányolta, ezért nem alkalmazta a magyarral szemben az eredetileg kétéves büntetési tételt.
Tiszeker szerint, ha maradt volna a hathónapos szabály, azzal a fegyelmi bizottságokat is nehéz helyzetbe hozzák. Egy-egy sportoló doppingügyének tárgyalásakor óhatatlanul a hat hónaphoz igazították volna a büntetési tételeket. Éppen ezért a CAS állásfoglalása előtt úgy gondolta, csak akkor születhetnek objektív döntések, ha eltörlik a szabályt, vagy szigorítják, oly módon, hogy aki egyszer megbukott doppinggal, az már soha többé nem indulhat olimpián.