Az olimpiai járadék módosulásai

1. Az olimpiai járadék összege

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 60. § (1) bekezdése értelmében az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A második, harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék hatvan, illetve negyven százalékának megfelelő összeg.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény a következő, a fenti általános rendelkezéshez speciális, kizárólag 2010-ben alkalmazandó rendelkezéssel egészítette az Stv.-t:
78/A. § 2010-ben az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők 2008. évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg.
Erre figyelemmel az olimpiai járadék mértéke 2010-ben nem változik a 2009. évi összeghez képest. A rendelkezés valamennyi jogosultra vonatkozik.

2. Olimpiai járadékra jogosultság megszűnése

Az Stv. 59. § (4) bekezdése értelmében megszűnik az érmes, az özvegy, illetve az edző járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, illetve az illetékes sportköztestület, sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek.
Az olimpiai járadék alapfeltételének tekinthető helyezés [Stv. 59. § (1) bekezdés] elveszítése esetén (tipikusan doppingvétség miatt) az érmes, továbbá edzőjének, özvegyének – az elveszített helyezéshez kapcsolódó - olimpiai járadékra való jogosultsága is megszűnik.
Az elveszített helyezés alapján az olimpiai járadékra való jogosultság nem állapítható meg sem az érmes, sem az edzője, sem özvegye részére.
Amennyiben a járadékra jogosultság megállapításra került, illetve folyósítása is történik, a járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről sportigazgatási szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény [2004. évi CXL. törvény] rendelkezései szerint dönt (határozatot hoz).
A helyezés elveszítését az érmes, illetve tőle függetlenül is a sportesemény alapján illetékes sportköztestület, sportszövetség (pl. Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Paralimpiai Bizottság, Magyar Sakkszövetség, Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége) a helyezés elveszítéséről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a sportigazgatási szerv eljárási bírságot szabhat ki (a bírság kiszabása tehát nem kötelező).
Bejelentés hiányában, amennyiben tudomást szerez a helyezés elveszítéséről a sportigazgatási szerv hivatalból is meghozza a járadékra jogosultság megszűnéséről, illetve a már folyósított járadék visszafizetéséről rendelkező határozatot.
Amennyiben az elveszített helyezés alapján már folyósításra került olimpiai járadék, az jogosulatlanul felvett járadéknak minősül. A jogosulatlanul felvett járadék visszafizetését a sportigazgatási szerv 5 évig igényelheti, azt a sportigazgatási szerv felhívásától számított hatvan napon belül kell visszafizetni.

3. Olimpiai járadékra érdemtelenség

Az Stv. 59. § (5) bekezdése értelmében:
Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki
a) büntetett előéletű (lsd.: Btk. 100-106. §),
b) büntetlen előéletű (azaz a Btk. 100-106. § alapján mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól), de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt,
ba) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig;
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől számított három évig;
bc) megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig;
bd) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig.
Az érdemtelenség valamennyi járadékos személyi körre kiterjed (érmes, edző, özvegy), de kizárólag azt a személyt érinti, akire a fenti körülmények vonatkoznak, tehát az érmes érdemtelensége edzőjének, özvegyének járadékra való jogosultságát nem befolyásolja.
A 2010. január 1-jét követően a járadék iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek azt is igazolnia kell, hogy vele szemben nem áll fenn érdemtelenség (30 napnál nem régebbi hatósági igazolvánnyal – erkölcsi bizonyítvánnyal – vagy a bűnügyi nyilvántartó szervtől kell kérni, hogy adatait a sportigazgatási szerv részére továbbítsa). Amennyiben a kérelem ezt nem tartalmazza, a sportigazgatási szerv a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.
Amennyiben a járadékra jogosultság már megállapításra került, illetve folyósítása is történik, és ezalatt keletkezik olyan körülmény, amely érdemtelenséget jelent (azaz bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítéli), az érintettnek ezt a tényt be kell jelentenie a sportigazgatási szervnek (a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül), elmulasztása esetén a sportigazgatási szerv eljárási bírságot szabhat ki (a bírság kiszabása tehát nem kötelező). Amennyiben az érintett a bejelentéséhez nem csatol hatósági bizonyítványt (erkölcsi bizonyítványt), a sportigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől igényel adatot.
A járadékra jogosultság időtartama alatt a sportigazgatási szerv is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartó szervtől annak ellenőrzése céljából, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné, illetve kötelező az adatigénylés, ha megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált.
Amennyiben az érdemtelenség már nem áll fenn (azaz az 59. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam letelt), ennek igazolása mellett (hatósági bizonyítvánnyal) a jogosultnak kell kérnie a sportigazgatási szervtől a járadék ismételt folyósítását. Amennyiben az érdemtelenség megszűnését a jogosult nem igazolja, a sportigazgatási szerv igényel adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
Az érdemtelenség ellenére felvett járadék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül. A jogosulatlanul felvett járadék visszafizetését a sportigazgatási szerv 5 évig igényelheti, azt a sportigazgatási szerv felhívásától számított hatvan napon belül kell visszafizetni.

4. Járadék folyósításának felfüggesztése

Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll.
Ennek időtartama alatt a jogosult részére tehát nem kerül havonta folyósításra a járadék.
A felfüggesztés szabálya valamennyi járadékos személyi körre kiterjed (érmes, edző, özvegy), de kizárólag azt a személyt érinti, akire a fenti körülmény vonatkozik, tehát az érmes járadékának felfüggesztése edzőjének járadékra való jogosultságát nem befolyásolja.
A nyomozás megszüntetése, illetve a büntetőeljárás jogerős befejezése esetén (ha az nem az érintett büntetőjogi felelősségének megállapításával, azaz érdemtelensége bekövetkezésével zárul) a jogosult részére a sportigazgatási szerv a felfüggesztés miatt nem folyósított járadék jegybanki alapkamattal növelt összegét folyósítja. A folyósításra a jogosult bejelentése alapján kerül sor.
Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként a 3. pontban említett érdemtelenségi ok következik be, a felfüggesztés miatt nem folyósított járadékot elveszíti a jogosult, továbbá érdemtelenségét a 3. pont szerint be kell jelentenie a sportigazgatási szerv részére.
A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a sportigazgatási szerv eljárási bírságot szabhat ki (a bírság kiszabása tehát nem kötelező).
A sportigazgatási szerv is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartó szervtől annak ellenőrzése céljából, hogy a jogosult nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt, illetve kötelező az adatigénylés, ha a jogosult bejelentéséhez nem csatolt hatósági bizonyítványt, vagy megalapozottan feltehető, hogy a jogosult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Amennyiben még nem került megállapításra a járadékra jogosultság, a kérelem benyújtásakor azt is igazolni kell, hogy a kérelmező nem áll büntetőeljárás hatálya alatt (kivéve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást). Az igazolás hatósági bizonyítvánnyal történik, vagy a jogosult kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv adatot továbbítson a sportigazgatási szerv részére.
A büntetőeljárás ellenére felvett járadék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül. A jogosulatlanul felvett járadék visszafizetését a sportigazgatási szerv 5 évig igényelheti, azt a sportigazgatási szerv felhívásától számított hatvan napon belül kell visszafizetni.

5. Röviden

Olimpiai járadék iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell, hogy a kérelmezővel szemben nem áll-e fenn érdemtelenségi ok, továbbá nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt (ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást).
Az igazolás 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal történik, vagy a kérelmező írásban kérheti, hogy a sportigazgatási szerv adatigénylése alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv továbbítsa a vonatkozó adatokat. A kérelemhez tehát vagy a hatósági bizonyítványt, vagy a sportigazgatási szerv általi adatigénylésre vonatkozó írásbeli kérést csatolni kell.
A járadékra jogosultság, illetve folyósításának időtartama alatt valamennyi jogosultat bejelentési kötelezettség terheli, ha személyét érintően a következő körülmények bekövetkeznek:
- helyezés elveszítése
- büntetőeljárás megindítása (kivéve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást)
- büntetőeljárás hatálya alatt áll (kivéve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást)
- a büntetőeljárás eredményeként érdemtelensége bekövetkezik
- érdemtelensége fennáll
A jogosult bejelentése szükséges az érdemtelenség megszűnése esetén a járadék ismételt folyósításához, valamint a felfüggesztés miatt nem folyósított járadék jegybanki alapkamattal növelt összegének folyósításához.
Amennyiben a jogosultat a fentiek nem érintik, semmilyen tennivalója nincs.
A fent kifejtettek az olimpiai járadék jogszabályban megállapított további feltételeit nem érintik, azokat a sportigazgatási szerv továbbra is vizsgálja.