A Sportegyesületek Országos Szövetségének
a 2009. szeptember 8-i közgyűlésen elfogadott,
új alapszabálya

I.

Általános rendelkezések

1.§.

1. A Sportegyesületek Országos Szövetsége / a továbbiakban: Szövetség / a versenysport szakosztályokkal rendelkező sportegyesületek által az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. tv. szerint önkéntesen létrehozott önkormányzati módon működő érdekképviseleti jellegű társadalmi szervezet.
2. A Szövetség jogi személy.

2.§.

1. A Szövetség neve: Sportegyesületek Országos Szövetsége. Rövidített neve: SOSZ.
2. A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.
3. A Szövetség alapításának éve: 1989.
Alapítói: Bp. Honvéd SE, Újpesti Dózsa SC, Bp. Spartacus SC, Ferencvárosi Torna Club, Csepel SC, Diósgyőri VTK, Kecskeméti SC, Tatabányai Bányász SC, Vasas SC, MTK-VM SK, Budapesti Vasutas SC, Békéscsabai Előre Spartacus SC.
4. A Szövetség pecsétje:
Kör alakban a felírás: Sportegyesületek Országos Szövetsége. Középen piros-fehér-zöld sáv, közepén keretben SOSZ 1989.
5. A Szövetség működési területe: Magyarország

3.§.

1. A Szövetség működése felett a Fővárosi Főügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.
2. A Szövetséget, mint önálló jogi személyt a Fővárosi Bíróság tartja nyílván.

II.

A Szövetség célja és feladata

4. §
A Szövetség célja

1. A Szövetség célja a tagok közös érdekeinek képviselete az állami szervek, a köztestületek, a sporttörvény szerinti sportszövetségek és egyéb társadalmi szervezetek előtt.
2. A tagjai közötti együttműködés és tapasztalatcsere szervezése a tagok közötti vitás kérdések megoldásának elősegítésére.
3. Az egészséges életmód és a sport népszerűsítése, az egyesületi alapszabályokban megfogalmazott célok segítése.
4. A SOSZ tagjaival közösen rendezvényeket, sportversenyeket szervez.

5.§.
A Szövetség feladata

1. A Sportegyesületek (sportszervezetek) finanszírozásával és gazdálkodásával, valamint a sport irányításával, szervezésével összefüggő általános jellegű problémák feltárása és elemzése.
2. A feltárt problémák megoldására az illetékes szervek felé javaslatok kidolgozása és megoldásuk kezdeményezése.
3. A sport egészét és a sportegyesületek (sportszervezetek) tevékenységét érintő állami, önkormányzati, és sportági szakszövetségi, sportszövetségi, sport köztestületi és közalapítványi határozatok, javaslatok és állásfoglalások kidolgozása során egységes álláspont kialakítása, és eljárni annak érdekében, hogy a döntéshozók a véleményt figyelembe vegyék.
4. Alkalmi munkabizottságok létrehozása az egyesületek működésével kapcsolatos javaslatok és alapokmányok kidolgozásához, illetve más jelentősebb kérdések megoldásához.
5. A tag sportegyesületek vitás kérdéseinek eldöntésére választott egyeztető bizottság létrehozása, az érintett tagok által javasolt összetétellel.
6. A tag sportegyesületi vezetők, edzők, versenyzők érdekvédelmének segítése.
7. A Szövetség működésének biztosítása és tagjainak anyagi támogatása érdekében – kiegészítő jelleggel - gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat. Belföldi és külföldi, magán és jogi személyekkel gazdasági társaságot létesíthet, ilyenbe tagként beléphet.
8. A szövetség területi, regionális szerveinek szakmai segítése, működésének támogatása.
9. „Az Egészséges Magyar Sportoló Ifjúságért” Szövetség által létrehozott Alapítvány tevékenységének figyelemmel kísérése.

6. §
A Sporttörvényből és a kapcsolódó jogszabályokból adódó feladatok:

1. A Szövetség a Magyar Olimpiai Bizottsággal /továbbiakban MOB/ és a Nemzeti Sportszövetséggel /továbbiakban NSSZ/ közös javaslatot készít a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, és e területek pályázati úton történő támogatására.
2. A Szövetség a Magyar Paralimpiai Bizottsággal és a Fogyatékosok Nemzeti Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok versenysportjának pályázat útján való támogatására.
3.  A Szövetség javaslatot tesz a Wesselényi Miklós Közalapítvány Kuratóriumi tagságára.
4. A Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén általános alelnöke útján részt vesz a Nemzeti Sporttanács munkájában.
5. A Szövetségnek javaslattételi joga van a mindenkori sport főhatóság költségvetési előirányzata terhére nyújtott támogatás felhasználására, továbbá a sportegyesületek támogatására vonatkozó javaslat megtételére.
6. A Szövetség küldöttje révén részt vesz a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület munkájában.
7. A Szövetség képviselője részt vesz a Nemzet Sportolója cím elbírálásában.
8. A Szövetségnek egyeztetési és véleményezési joga van:
a) az országos sportági szakszövetségeknek és a sportági szövetségeknek nyújtott támogatások odaítélésében,
b) a nyári és téli olimpiára készülő válogatott sportolók felkészülésének támogatásában,
c) a nyári és téli olimpiákon való részvétel támogatásában,
d) kiemelt nemzetközi eseményeken való részvétel támogatásában,
e) sporteszközök és tudományos felkészülést szolgáló eszközök beszerzésére nyújtott támogatásban.

III.
A Szövetség tagsága
/ a továbbiakban: tagok /

7.§

Az alapító sportegyesületeken kívül a Szövetség teljes jogú tagja lehet minden olyan sportegyesületi jogállású társadalmi szervezet és sportiskola, valamint sportvállalkozás /továbbiakban: sportegyesület/, amely országos sportági szakszövetség, vagy sportági szövetség tagja és azok versenyrendszerében sportolói útján igazoltan részt vesz.

8.§
A tagok jogai és kötelezettségei

1. A tag jogosult részt venni képviselője útján – közvetve, vagy közvetlenül - a Szövetség tevékenységében és rendezvényein.
2. A tag sportegyesületek és a területi, regionális szerveződések képviselői választók, illetve választhatók a Szövetség elnökségébe, munkabizottságaiba, egyéb tisztségeibe.
3. A tag sportegyesületek és a területi, regionális szerveződések jogosultak a Szövetség elnökségéhez, munkabizottságaihoz javaslatokat tenni a Szövetség céljának és feladatának megfelelő kérdésekben.
4. A tagok jogosultak eredmények, érdemek és segítő tevékenység alapján részesülni a Szövetség által nyújtott kedvezményekben, juttatásokban, az erre vonatkozó szövetségi döntéseknek megfelelően.
5. Amennyiben igény merül fel rá, a tag sportegyesületek és a területi szerveződések szakemberei felkérhetők a munkabizottságokban való részvételre és a vállalt feladatok elvégzésére.
6. A Szövetség által hozott döntéseket a tagok kötelesek egységesen képviselni és azokat betartani, a sportszerűség alapnormáinak betartását minden területen segíteni, megkövetelni.
7. A küldöttgyűlés által megállapított éves tagdíj Szövetség felé történő közvetlen és rendszeres befizetése.
8. A tagsági viszony megszűnik ha:
 a tag jogutód nélkül megszűnik,
 az elnökségnek a kilépési elhatározását írásban bejelenti,
 törléssel, ha a megállapított tagdíjat a kétszeri írásbeli felszólítást követő 30 napon belül nem rendezi,
 kizárással.
A Szövetségből történő kizárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a tag, súlyosan jogszabálysértő, egyben a Szövetség érdekeit is jelentősen sértő magatartást tanúsít, többszörösen, vagy súlyosan megsérti a Szövetség alapszabályát.  A kizárásra irányuló eljárásban a tagot minden esetben megilleti a védekezés joga, módot kell adni a számára, hogy a kizárási kezdeményezésre, képviselője útján írásban vagy szóban reagálhasson, illetve a kizárási eljárásban hozott minden határozatot, intézkedést az eljárás alá vont taggal igazolható módon közölni kell.

IV.
A Szövetség szervezete

9.§

1. Küldöttgyűlés
2. Elnökség
3. Felügyelő Bizottság
4. Területi, regionális szerveződések
5. Az elnökség munkabizottságai
6. Titkárság
10.§
A Küldöttgyűlés

1. A küldöttgyűlés a Szövetség legfőbb szerve, mely a tagok képviselői által megválasztott küldöttek összességéből áll.
2. A küldöttgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.
A küldöttgyűlést ezen kívül össze kell hívni, ha:
a) a tagok, vagy a küldöttek egyharmada – az ok és a cél megjelölésével- kezdeményezi,
b) az elnökség kezdeményezi,
c) a bíróság azt elrendeli.
3. A küldöttgyűlésen a tagok küldöttekkel képviseltetik magukat. A küldötteknek a  küldöttgyűlésen egy szavazati joga van. A küldötteket az Alapszabály 7. § szerinti tagok a regionális küldöttválasztó gyűlésen választják négy évre. A regionális küldöttválasztó gyűléseket a Magyar Köztársaság régiói beosztásának megfelelő bontásban kell meg tartani és lebonyolítani oly módon, hogy minden a küldöttválasztó gyűlésen szavazati joggal részt venni jogosult (adott régióban székhellyel rendelkező) megkezdett 5 (azaz öt) tagra esően egy küldött választható meg. Azon alapító tagok után, akik az alapszabály 2.§ 3. pontjában felsorolásra kerültek és még jelenleg is működnek - a székhelyük szerinti küldöttválasztó gyűlésen részt vesznek -, egy további önálló küldöttállítási jogot kap az adott regionális küldöttválasztó gyűlés. Amennyiben a fentiekben meghatározott plusz jogosultsággal rendelkező sportegyesület nem vesz részt a regionális küldöttválasztó gyűlésen, vagy ott nem kerül küldötti pozícióban megválasztásra, akkor a regionális küldöttválasztó gyűlés nem gyakorolhatja az adott plusz önálló küldöttállítási jogot. A regionális küldöttválasztó gyűlés az országos küldöttgyűlésre egy adott sportegyesületet, illetve annak vezetőjét csak egyféle jogcímen, és egyszer delegálhatja küldöttként. A regionális küldöttválasztó gyűléseket a Magyar Köztársaság regionális beosztásának megfelelően régiónként, az erre az elnökség által felkért tag (szervező) bonyolítja le. A regionális küldöttválasztó gyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a küldöttgyűlési jegyzőkönyvnek megfelelő formában kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a megválasztott küldöttek nevét, a küldötti státusz elvállalására vonatkozó nyilatkozatokat, és a jelenléti ív egy példányát, a regionális küldöttválasztó gyűlést követő 15 napon belül meg kell küldeni az elnökség részére. A regionális küldöttválasztó gyűlést meg kell tartani a küldött választási év március 15. napjáig. A regionális küldöttválasztó gyűléseken küldötti pozícióra feljogosított tagok a regionális küldöttválasztó gyűlés időpontjától számított 30 napon belül kötelesek megnevezni azt a személyt, aki az illető tagot a küldöttgyűlésen küldöttként képviselni fogja. Ezen megnevezés hiányában az erre jogosult tagok küldöttként a bírósági nyilvántartás szerinti képviselője jogosult a küldöttgyűlésen képviselni. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal bármelyik tag bírósági nyilvántartás szerinti, vagy meghatalmazott – nem küldötti státuszú - képviselője jogosult részt venni.
4.   A küldöttgyűlés hatásköre:
a) Az alapszabály megállapítása és módosítása.
b) A Szövetség éves költségvetésének elfogadása.
c) A Szövetség munkaszervezetének létrehozásáról való döntés.
d) A Szövetség elnökségének /15 fő / és Felügyelő Bizottságának /5 fő/ megválasztása. Az elnökség tagjainak többségét a tagok képviselői közül kell megválasztani 4 évre.
e) Az elnökség éves beszámolójának és az előző évi költségvetés végrehajtásának elfogadása.
f) A Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, vagy más társadalmi szervezetbe való tagként való belépésének, valamint a Szövetség feloszlásának kimondása.
g) A Szövetség vállalkozási tevékenységéről való döntés.
h) Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása.
i) A tagdíj mértékének megállapítása.
5.   A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttválasztó gyűlésen megválasztott küldöttek több, mint a fele jelen van.
A küldöttgyűlési határozatok meghozatala egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. A küldöttgyűlésen a szavazati jog csak személyesen gyakorolható.
A választásoknál, ha több jelölt van, titkos szavazást kell elrendelni. Ha a jelöltek száma a betöltendő tisztségek számával megegyezik, a küldöttgyűlés dönt arról, hogy titkos, vagy nyílt szavazásra kerüljön sor. A küldöttgyűlés az elnököt és az elnökség tagjait választja meg, az alelnököket a megválasztott elnökség választja meg tagjai közül. Megválasztottnak az tekinthető, aki az adott tisztség tekintetében a szavazatok többségét megszerezte. A szavazást mindaddig folytatni, ismételni kell, amíg a betöltendő tisztségek számának megfelelő jelölt nem kapta meg a szavazatok többségét. Minden egyes ismételt szavazásnál az előző szavazásnál legkevesebb szavazatot kapott jelöltet figyelmen kívül kell hagyni. A megismételt szavazásnál az a jelölt, aki az előző szavazásnál megkapta a szavazatok többségét, már megválasztottnak tekinthető.
6.    Ha a küldöttgyűlés az eredeti időpontban nem határozatképes, az ülést be kell zárni. Az ismételten   /15 napon belüli időpontra / összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, melyre, valamint a megismételt küldöttgyűlés helyére és időpontjára a küldöttek figyelmét az eredeti küldöttgyűlési meghívóban fel kell hívni. A küldöttgyűlés helyéről és időpontjáról, annak napirendjéről a küldöttek részére annak időpontját megelőzően legalább 15 nappal meghívót, míg minden tag részére értesítést kell küldeni.
7.    A küldöttgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a két közgyűlés közötti időszakban létrejött és a Szövetség elnöksége által elfogadott területi szerveződések (amelyek a szövetség céljait és feladatait egy meghatározott területen valósítják meg) megalakulását, beintegrálódását a Szövetség szervezeti struktúrájába.

11.§.
A Szövetség elnöksége

1. A Szövetség tevékenységét a két küldöttgyűlés közötti időszakban a 15 tagú elnökség irányítja. A Szövetség képviselői az elnök és az általános alelnök. Az elnök vagy az általános alelnök egyedi ügyekben képviselettel más személyeket írásban meghatalmazhatnak. Munkájukat társadalmi munkában végzik, de költségtérítésre jogosultak.
2. Az elnökség feladata és hatásköre:
a. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása.
b. Munkabizottságok létrehozása és feladattal történő megbízása, beszámoltatása, működésüknek a Szervezeti és Működési Szabályzatban történő meghatározása.
c. A Szövetség feladatkörébe tartozó kérdésekben állást foglalni és az illetékes szervek felé a tagok érdekeit képviselni.
d. Képviselők delegálása, a Szövetség feladatainak megfelelően különböző társadalmi szervezetekbe: pl. a MOB-ba, a Szakszövetségek szerveibe, a Wesselényi Miklós Közalapítvány és az OIRT kuratóriumaiba, illetve azok által létrehozott bizottságokba.
e. A küldöttgyűlés határozata, illetve az elnökség által jóváhagyott, illetve egyéb hatályos szabályok alapján a Szövetség vagyonával gazdálkodni, irányítani a vállalkozási tevékenységet.
f. Munkáltatói jogkör gyakorlása, fő- vagy mellékfoglalkozású munkatárs alkalmazása. Az utalványozási jogkört a Szövetség elnöke, alelnökei, és az elnökség által megbízott elnökségi tagok, igazgató, gazdasági vezető gyakorolják a költségvetési tervben jóváhagyott összegek mértékéig. A banki pénzmozgások tekintetében (utalványozás) kettős aláírás szükséges, ebből az elnöknek vagy az általános alelnöknek kell lennie az egyik aláírónak.
g. Az elnökség munka- és ülésrendjét, a tagok közötti munkamegosztást saját maga állapítja meg. A Szövetség elnöksége havonta egyszer, illetve szükség szerint tanácskozik. Az elnökségi ülést a Szövetség elnöke, vagy távollétében a megbízott alelnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza meg. Az elnökség határozatait jegyzőkönyvbe kell foglalni.
h. A Szövetség szervezeti rendjének, működésének a Szervezeti és Működési Szabályzatban való meghatározása.
i. Jogosult olyan területi szerveződések létrehozására, amelyek a szövetség céljait és feladatait egy meghatározott területen valósítják meg. A területi szerveződésnek tagjaivá válnak mindazon tagok, amelyek székhelye a területi szerveződés illetékességi területén található.
j. A regionális, területi szerveződések megalakítását, működését koordináló, segítő személyek (SOSZ elnökség tagjai közül) megbízása.
k. Kidolgozza a tagegyesületek támogatásának szabályait. Dönt különféle támogatások, juttatások odaítéléséről.

3. Az elnökség feladata továbbá a 6. §-ban meghatározott feladatok végrehajtása a 4-es pont kivételével

12.§.
A Szövetség tisztségviselői

1. A Szövetség elnöke
2. A Szövetség általános alelnöke
3. A Szövetség alelnökei /5 fő/
4. A Szövetség elnökségének tagjai további /8 fő/
5. A Felügyelő Bizottság elnöke
6. A Felügyelő Bizottság tagjai /4 fő/

13.§.
Tiszteletbeli elnök, elnökségi tag

A SOSZ Tiszteletbeli elnöki címét a közgyűlés adományozza és vonhatja vissza. A cím annak adományozható, aki több választási ciklusban a SOSZ elnökeként kiemelkedő munkát végzett és az elnökség erre a címre javasolja.

A SOSZ Tiszteletbeli elnökségi tagja címet a közgyűlés adományozza és vonhatja vissza. A cím annak adományozható, aki több választási ciklusban a SOSZ elnöksége tagjaként kiemelkedő munkát végzett és az elnökség erre a címre javasolja.
A tiszteletbeli elnök és tag, amennyiben az elnökség úgy dönt, tanácskozási joggal részt vehet a küldöttgyűlésen, és az elnökségi üléseken.

14.§.
A Szövetség elnöke

a) Vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli a Szövetséget.
b) Irányítja és ellenőrzi a Szövetség tevékenységét, gazdálkodását, vezeti a titkárságot. Utalványozási jogkört gyakorol az általános alelnökkel, vagy az Igazgatóval, a Gazdasági vezetővel az erre az elnökség által feljogosított elnökségi taggal együttesen.
c) Munkáltatói jogkört gyakorol.
d) Intézkedik és dönt a közgyűlés, vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben. A két elnökségi ülés között az alapszabály szellemében, azt nem sértő és felelősséggel tett intézkedéséről, döntéséről a soron következő elnökségi ülésen tájékoztatja az elnökséget.
e) A Szövetség dokumentációs ügyeiben aláírási jogot gyakorol.
f) Részt vesz a Nemzeti Sporttanács munkájában.

15.§.
A Szövetség alelnökei

Az általános alelnök az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Az alelnökök az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat illetve az elnök megbízása alapján ellátják – munkamegosztásuk szerint – a hatáskörükbe tartozó feladatokat.

16.§.
A Szövetség elnökségi tagjai

A Szövetség elnökségének tagja:
a) rendszeresen és tevékenyen részt vesz:
 a Szövetség feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
 a határozatok elkészítésében és meghozatalában,
 a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak, utasításainak végrehajtásában, illetve azok ellenőrzésében,
 a létrehozott munkabizottságokban.
b) jogosult és köteles a Szövetséget érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni,
c) felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta, és azt maradandóan kinyilvánította.

17.§.
Felügyelő Bizottság

A küldöttgyűlés a Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot választ.  A Felügyelő Bizottság elnökből és négy tagból áll.
1. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a Szövetséggel munkaviszonyban álló személy, továbbá aki maga vagy hozzátartozója által a Szövetség elnökségének tagjával, illetőleg a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.
2. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Felügyelő Bizottság elnöke irányítja.
3. A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
4. A Felügyelő Bizottság feladata:
a. a Szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata,
b. az éves mérleg /zárszámadás/ felülvizsgálata,
c. a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
d. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos javaslatok véleményezése.
5. A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.
6. Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság pénzügyi-, gazdasági-, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
7. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Felügyelő Bizottság elnöke - a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül - tájékoztatja a Szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére javaslatot köteles tenni.
8. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül – a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.
9. A Felügyelő Bizottság tájékoztatja az elnökséget és a küldöttgyűlést az esetleges gazdálkodási szabálytalanságokról, amennyiben azok kijavítására tett felhívásai nem vezettek eredményre.

18.§.
A Szövetség gazdálkodása és vagyona

1. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
2. A Szövetség vagyona:
a. a tagok által befizetett tagdíjak,
b. gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
c. egyéb bevételek, támogatások.
3. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon és külön szerződésben vállalt kötelezettségeiken túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
4. A Szövetség a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági, vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

19.§.
A Szövetség megszűnése

1. A Szövetség megszűnik, ha:
a. feloszlását a küldöttgyűlés 2/3-os többséggel kimondja,
b. ha a bíróság feloszlatja,
c. megszűnésének bíróság által történő megállapításával,
d. más társadalmi szervezettel való egyesüléssel.

20.§.
Záró rendelkezés

Ezen alapszabályt a Szövetség közgyűlése 1989.09.08-án fogadta el. Rendelkezéseit az 1990.11.24-i, a 2001.05.22-i és a 2005.04.19-i, valamint a 2009. 09. 08-ai módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza. A közgyűlés általi elfogadásával azonnal hatályba lépett a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések kivételével, melyeket 2010. január 01. napjától kell alkalmazni.

Budapest, 2009. szeptember 08.